Egy réges-régi közös varráson született az alap csillag. Aztán kerülgettem. Túl sötétnek éreztem, s mivel kézzel varrtuk össze a rombuszokat, nem sok kedvem volt szétbontani, hogy világosabb színekkel is tarkítsam. Így egy dobozban várta jobb sorsát...
Aztán egyszer Györgyi javasolta, hogy varrjak rá valami világos fonalata, amivel kicsit kontúrt adnék neki. Így került rá az ezüst szál, majd még egy keret körbe, és asztalközép lett belőle. Anyu azt mondta, nagyon jól illik a szobájukba :)
Hát ez az! Mindennek megvan a maga helye! ;o)
VálaszTörlésAmúgy is szép volt, csak nagyon világos helyre kellett volna tenni.
Jól kiegészítetted az ezüst szállal! Elegáns, egyszerűen szép! :o)
VálaszTörlésSzia! Köszönöm hogy velünk tartasz és a koszorúd képe már ott látható a virtuális kiállításunkon, színesítve azt:-) http://ludvignicolette.blogspot.com/p/adventi-jatek.html
VálaszTörlésMegtennéd, hogy majd itt is írsz róla pár gondolatot!?